Bemelegítés:

2013 ősze és tele után, amikor nagyon szépen kezdtem a futást, mondhatni kezdett kialakulni egy bizonyos fokú rendszeresség (kb. erre utalhattam lentebb a 3. körnél) volt egy punnyadós január - ha jól emlékszem betegség miatt (5; 6,5; 5 km volt számokban a januári teljesítményem). Ekkor jött a február: egy jó kezdő hét, egy hét pihi, majd a következő futás...

Futás:

2014. február 17.

Csütörtökön eszembe jutott egy kósza gondolat.... mi lenne ha hétvégén nem a parton futnék, hanem kimennék a szigetre és ott futnék és most nem egy körről beszélek. A péntek, szombat után na jó, örülj, ha lenyomsz egy 10-est gondolattal keltem fel vasárnap. Miután indult bátyám haza, úgy döntöttem, hogy én is indulok vele, mert a végén az lesz, hogy áááá most kimarad a hétvégi hosszútáv és inkább többet, gyakrabban futok hétköznap.
Na és akkor jött a következő menetrend egy jó kis bemelegítés után:
- no induljunk neki, lesz ami lesz...
- 1.kör: jé javult a technikám, és tényleg úgy megyek előre, mint aki fut
- 2.kör: ne már... jobb tempót futottam, mint az előbbi kör - vagy csak az eső miatt siettem  Na mindegy, a szokásos hétvégi hosszútáv megvan.
- 3.kör: na Irma ha ezt lefutod, mert lefutod, hiszen novemberben már futottál 16-ot, az elmúlt hónapban meg már volt egy 15-ös, meg egy 14-es, és ennyi 5-8-10 km-es edzés után menni is fog szenvedés nélkül. Szóval ha lefutod, akkor nekimész a 4. körnek max amikor már nagyon kivagy, akkor leállsz. Így is saját rekordot döntöttél és büszke lehetsz magadra.
- és ekkor elfogott az az érzés, mint csütörtökön. Milyen kimondani azt, hogy félmaratoni távot futottam. És ki akartam mondani. 
- 4.kör: még mindig bírom, még mindig megy. Oké megcsinálod. Ne állj meg mert akkor tudod mi van. Nem bírsz újra elindulni, már nem menne. Na jó a kör első harmadán már nem futottam olyan szépen, és vagy 100 méteren még egy profi gyors-gyalogló is beelőzött volna. Szóval szedd össze magad és normálisan. 
És ment. És a kanyar után is megvolt a lendület. Jó már csak 2,5 km. Ekkor következett az a pillanat, mikor magamban beszéltem. Meg kell látnom a hidat, el kell futnom a hídig, onnan csak egy kanyar választ el a céltól. De a híd túl messze van. Nem nincs messze. Gyerünk! No ezt hallhatta, aki akkor megelőzött volna. És a híd tényleg nem volt messze. Lefutottam, megsirattam - nyugi az öröm miatt és nem a fájdalomtól, de a lényeg, hogy megcsináltam.

Tudom kicsit hülyeség volt az edzéstervet megbontani, mert még nem ez a táv következett. Tudom lehet hogy holnap úgy vánszorgok le a galériáról, hogy örülök ha nem egybe veszem a lépcsőket. Tudom teljesen megáztam. De azt is tudom, hogy ez kellett. Kellett a határokat feszegetni.

Nézve a ti futott km-eiteket, nézve hogy van akinek ez csak egy szokásos mennyiség a héten, nézve, hogy mennyire el vagyok maradva a 2014-hez képest, mindezeket figyelembe véve se csüggedek mert ezt megcsináltam. Úgy, hogy augusztusban 1 km után azt mondtam: jó már nem vagyok a régi, elég ennyi mára... a hétre.
És ez a legfontosabb, és nem csak a futásban, hogy a teljesítményemet önmagamhoz mérjem és míg ez fejlődés, akár 1 km-rel vagy 1 perccel jobb az eddigiekhez képest, az már haladás.

Most vissza az edzéstervhez. Tempójavítás a nagy feladat. Már nem kellenek a kedvcsináló, kellemes 5-10 km-ek. Hanem az izzasztós, megszenvedős távokra van szükségem. Fejben már minden rendben lesz...

És higgyétek el a mai teljesítményemben ez a csoport, az a gondolat, hogy ti vagytok, ti is futtok, ti is küzdötök, ti is bolondok vagytok  sokat segített. Köszi Nektek is! Remélem sok mindenkivel összefutok valamelyik versenyen vagy legalább a terepen - jaj de várom a pólót meg a kitűzőt emiatt 

Sikeres hetet Nektek!

Ui.: azt hittem az ágynak dőlök fürdés után, de annyira fel vagyok dobódva, hogy még mindig nem tudok elaludni

Nyújtás:

Mókás visszaolvasni. Februárban mekkora élmény volt számomra, hogy lefutottam 4 kört a szigeten. Most meg.... Igen néha most is kellemetlen. Igen, néha 10 km előtt is tudok nyűglődni. De igen! Képes vagyok rá! Ha azt mondják, hogy most azonnal vedd a cipőt és fuss le egy félmaratont, hát lefutom. Ha nem is egy PB futás lesz, de lefutom.

Ui.: miközben ezt írom, itthon épp mi volt témában? Az első félmaraton - pedig nem is én hoztam szóba.